Ugye, ismerősen cseng? Filmes emlékeink között biztosan találunk ilyet, de hallhatjuk akkor is, ha a sportrepülőtéren hegyezzük a fülünket.
A repülésben szükséges, hogy legyen egy nemzetközileg elfogadott nyelv, amit mindenki ismer és ért szerte a világon. Ez a nyelv alapvetően az angol. Azonban nehézkes és veszélyes lenne a kommunikáció, ha tökéletes angolsággal hosszadalmas társalgás folyna a rádión keresztül. Ezért kialakult egy nyelvezet, a fónia, amely az angol nyelv alapjain nyugszik és speciálisan a repülésben használatos. Szerepe az, hogy a pilóták gyorsan és egyértelműen tudjanak kommunikálni a földi irányítással és egymással. Rövidítései, szavai és kifejezései könnyen kiejthetőek és semmiképp sem csengenek össze. A fóniát egy bizonyos képzettségi szint fölött minden pilótának el kell sajátítania. A sportrepülésben azonban elegendő az ABC betűinek és a számoknak illetve néhány alapvető kifejezésnek az ismerete. A számokat és az angol ABC szerinti betűket meghatározott módon kell kiejteni, például a lajstromjel közlésekor. Például HA-RAP: Hotel-Alfa-Romeo-Alfa-Papa. A sportrepülésben a számokat mondhatjuk magyarul abban az esetben, ha beszélünk magyarul és nem külföldön repülünk. Ha a magyar nyelv valamilyen okból nem használható, a számokat az angol fónia szerint kell ejteni. Például a 9-es angolul összecseng a 5-össel, ezért az 5-ös maradt five, de a 9-es niner-nek ejtjük.
A repülés minden mozzanata tervezett és szabályozott, egy pilótának élete során számtalanszor kell ugyanazokat a feladatokat végrehajtania. A fónia segítségével mondatokat, mondatrészeket rövidítünk le egyetlen szóvá, amit a másik fél is tökéletesen megért. A sportrepülésben nem szükséges minden mondanivaló kiváltása a fóniában meghatározott szavakkal, de bizonyos szituációkban ismernünk kell a kifejezéseket. Íme egy hétköznapi példa:
A pilóta előzetesen leadott repülési terv szerint felszállt Hajdúszoboszlóról, a repülőgépben transzponder (radar-válaszjeladó) van elhelyezve. A repülőtér elhagyása után átállítja a rádió frekvenciáját a Kelet-Tájékoztatóra (133.00). Bejelentkezik, megadja a repülő lajstromjelét, közli a repülőtér nevét, amit elhagyott, közli a magasságát, hogy emelkedőben van és az úticélt. A mondandóját a squawk standby kifejezéssel zárja, ami azt jelenti, hogy a transzpondert készenléti állapotba állította és várja a Tájékoztatótól a kódot, amit be kell állítania a készüléken ahhoz, hogy a Tájékoztató radar segítségével követhesse a gépét. Tehát hétköznapi nyelven olyan információkat közöl, amelyek éppen akkor aktuálisak, de a protokoll kötött lépését rövidítve teljesíti. A fónia használata így valósul meg a sportrepülésben. A repülés magasabb szintjein (katonaság, közforgalmú repülés) gyakorlatilag mindent a fónia szabályainak megfelelően kell közölni.
